Az értelmi fogyatékosok rendszeres tevékenysége a lakószférán kívül – integrált munkahely
A tordasi Fővárosi Önkormányzat Értelmi Fogyatékosok Otthona az ápoló-gondozó tevékenység mellett alapvető feladatának tekintette az értelmileg akadályozott emberek foglalkoztathatóságának növelését, munkaerőpiaci integrációjuk elősegítését. Olyan nemzetközi kapcsolatot keresett, mely betekintést kínált a fejlettebb európai országok gyakorlatába.
A németországi Landshuti Védőüzemekkel kialakult korábbi kapcsolat – melynek alapját az Ulwilla zenetanulási módszer, s az ehhez használt, fogyatékos személyek közreműködésével készült fa hangszerek megismerése jelentette- megfelelő kiindulási alapot jelentett a projekt kidolgozásához. A Lebenshilfe nemzetközi szervezetének elvi alapjain létrehozott fogyatékos személyeket foglalkoztató üzem fogadó partnerként kapcsolódott a programhoz minden segítséget megadva a tordasi küldő intézmény 5 fős szakmai küldöttségének. A kiutazás célja szakmai tanulmányút volt, mely alkalmával a képzési programban résztvevő, különböző területeket képviselő szakemberek kéthetes tanulmányút során elméleti ismereteket, gyakorlati tapasztalatokat szerezzenek a sérült emberek foglalkoztatása, képzése területén. A projekt közvetlen ismeretek gyűjtésének igényére épült a németországi üzem integrált munkahelyi kapcsolatai tekintetében az adaptáció, a helyi alkalmazás igényével. A projekt előkészítő szakasza után sor került a kedvezményezettek kiutazására, melynek időtartama két hét volt. Az eredményes együttműködés során teljes betekintés nyílt a Landshuti Üzemek működésére, a foglalkoztathatóság magas szintjének elérése társadalmi, jogi, gyakorlati hátterére, a verseny- és piacképes termékek előállításának feltételeire, a munkavégzés szervezési-, személyi- és tárgyi feltételeire, az erőforrásokra. A kedvezményezettek ismereteket szereztek a lakhatási formák és a munkahely elkülönüléséből adódó előnyökről, a minőségorientált termelő tevékenységek személye szóló munkafolyamatokra bontásáról, az elvégzett munka szerinti, átlátható differenciálási rendszerre épülő bérezésről, a foglalkoztatást segítők szakképzettségéről, az egyéni kreativitás fontosságáról.
Szakterületüket külön is tanulmányozhatták, összegyűjtve azokat az adaptálható tapasztalatokat, melyek hazai munkájuk során a foglalkoztatási integrációt segítik. A két hét alatt egyénileg elkészített „Ellenőrző lista” alkalmasnak bizonyult a szerzett tapasztalatok, ismeretek tematikus rögzítésére. A kialakított dokumentáció szakmai eszközzé vált, mely megkönnyítette az ismeretek rendszerezését, az egyes témakörök átláthatóságát. A szakmai tanulmányút alatt a kedvezményezettek egyéni fejlesztési tervet dolgoztak ki, mely által képessé váltak saját szakmai megújulásuk irányítására, a belső szakmai igény programmá szervezésére.
A megszerzett ismeretek, tapasztalatok tematikus feldolgozása révén a szakmai csoport tagjai a tordasi otthon mindennapi szakmai tevékenységébe beleolvadó, fejlődésorientált szemléletet tükröző javaslatokat tettek. Munkaértekezletek, belső továbbképzések alkalmával – gazdag képanyag bemutatásával - a szakmai kollektíva támogatását megszerezve a kedvezményezettek új programokat indítottak el a németországi tapasztalatok helyi adaptálásával. A megújulás a munkaképesség kialakítását, megtartását célzó egyéni fejlesztés, a keresőképes munkatevékenységek tartalommal való megtöltése, a foglalkoztathatóság kiszélesítése, a súlyosan, halmozottan sérült emberek foglalkoztatása, ellátása területén egyaránt látható eredményeket hozott. A németországi tapasztalatokról valamint az adaptáció hatásairól, gyakorlatáról a kedvezményezettek összefoglaló tanulmányt készítettek, melyeket előadás formájában a Budapesten megrendezett „Esélyekért a munka világában” című Szociális Segítők III. Konferenciája keretében tártak az érdeklődő szakemberek elé. A konferencia lehetőséget biztosított a Leonardo da Vinci programban résztvevő bólyi intézmény beszámolójának közzétételére is, mely a fogyatékos személyek ellátásának újabb irányairól számolt be nemzetközi tapasztalatok összegzésével.
A projekt folytatását jelentette, hogy a konferencia valamint szakmai hét résztvevője lehetett a németországi partner 4 munkatársa, s vezetője, aki előadóként vette ki részét a munkából. Látogatásuk alkalmával öt napon keresztül tanulmányozták a felnőtt értelmi fogyatékos személyek foglalkoztatási, lakhatási körülményeit más intézményekbe is eljutva. Megfigyelték az alkalmazott módszereket, szakmai irányokat. A Leonardo da Vinci program keretében megvalósult szakmai tanulmányút kezdetét jelentette egy európai szakmai együttműködésnek a tordasi Fővárosi Önkormányzat Értelmi Fogyatékosok Otthona és a Landshuti Védőüzemek között. A további együttműködés terve megszületett, mely új utakat nyit a szakemberek nemzetközi szintű képzéséhez, továbbképzéséhez, segítséget nyújt a fogyatékos emberek foglakoztathatóságának növeléséhez, a munkaerőpiaci integráció útjainak kimunkálásához, az esélyegyenlőség megvalósításához.
A fogadó intézmény vállalta a Támogatási Szerződésben megfogalmazott feltételeket, mely szerint a kedvezményezettek számára képzettségükkel és tapasztalatukkal összhangban álló feladatok és kötelezettségek teljesítésének feltételeit biztosítja. Tutor segítségével logisztikai támogatást nyújt a kedvezményezetteknek, felelős személyt (mentor) biztosít a szakmai gyakorlat figyelemmel kísérésére. Vállalja a kedvezményezettek helyszíni közlekedésének biztosítását, munkanapokon történő ellátását. A fentiek szellemében a tanulmányút alkalmával a kedvezményezettek utazása bérelt kisbusszal történt, mely nagy segítséget jelentett az időtakarékos megoldások, a szakmai ismeretek mélyítése szempontjából. A projekt finanszírozásához a Leonardo da Vinci program megfelelő kereteket biztosított, így az előírt önrész vállalásán túl további anyagi erők felhasználása nem vált szükségessé.
A kedvezményezetteket kiválasztása tág szakmai körből, pályázati feltételek meghatározásával történt. Szempont volt a foglalkoztathatóság növelését segítő szakterületen való tevékenykedés, a mély szakmai érdeklődés, a fejlődésorientált szemléletmód, a segítségadás optimális mértékének megtalálása, a tanulási motiváltság, a szakmai tudás, valamint az alapvető nyelvi ismeretek megléte. A munkaprogram, a szakmai tanulmányút tartalmának kidolgozásához többszöri egyeztetés, következetes együttműködés volt szükséges, melyben a küldő és fogadó intézmény egyaránt aktív szerepet vállalt. Jogi, kulturális- és társadalmi ismerteket, intenzív szaknyelvi felkészítést követően lebonyolódott az előkészítő látogatás, mely végső formába öntötte a programot, mindenre kiterjedően tisztázta a feltételrendszert. Az utazás repülőgéppel történt, a megoldás igen költségkímélő volt, az egészség és a személyi biztosítás helyben történt. A szállás megszervezésében a fogadó intézmény közvetítő szerepet vállalt, s igen hasznosnak bizonyult az előkészítő látogatás. A kedvezményezettek teljesen részletes, reális képet kaptak a lakhatási feltételekről, a várható programokról, lehetőségekről.
A kedvezményezettek mentorálását az Üzemek szakmai vezetője látta el, aki szaktudása, a területen megszerzett tapasztalata, emberi mentalitása révén teljes értékű segítője volt a vállalt szakmai feladatok ellátásának. Három alkalommal teremtett konzultációs alkalmat, melynek résztvevői voltak az Üzemek vezető szakemberei is. Ezen alkalmak kihasználása a felhalmozódott kérdések megválaszolása révén minden esetben teljes értékű volt. A kedvezményezettek részéről megnyilvánuló mindenre kiterjedő figyelem, tudatos ismeretszerzés szerencsésen találkozott a németországi szakemberek elhivatottságával, őszinte problémafeltáró tájékoztatásával. A gyakorlatok során lehetőség nyílt a sérült dolgozókkal való közvetlen kapcsolatfelvételre, mely nagymértékben hozzájárult a reális kép kialakításához, a valódi tartalomra épülő ismeretszerzéshez.
Folyamatos értékelési lehetőséget teremtett a kedvezményezettek által vezetett Értékelési lap, mely az üzemek teljes működésének tematikus nyomon követését tette lehetővé. A különböző területeken szerzett ismeretek dokumentálása mellett szakmai anyagok gyűjtése, digitális fényképek készítése valósult meg.
Az eredmények terjesztése beszámolók, csoportértekezleteken való program-ismertetés, országos szakmai konferencia szervezése révén valósult meg. A projekt eredményeinek bemutatására összefoglaló jelentet meg az otthon évkönyvében, annak honlapján. Előadások alkalmával a tapasztalatok megosztása valósult meg az ország területén a témakörben tevékenykedő szakmai csoportok körében. Akkreditációra alkalmas továbbképzési anyag benyújtása az országos Módszertani Központhoz. A projekt eredményeit összefoglaló német nyelvű tanulmány megjelenítése a fogadó intézmény honlapján folyamatban van.
A kedvezményezettek erőforrásai megnövekedtek, aktivitásuk visszahat az alapvető cél – a sérült emberek lakószférán kívüli, integrált foglalkoztatása- megvalósítására.
A külföldi tapasztalatcsere hatására új szakmai programok indulhattak el:
-
Fejlesztő stúdiók rendszerének kialakítása az egyéni fejlesztés hatékonysága, az egyén autonómiáját segítő szolgáltatási rendszer biztosítása érdekében
-
„Üstökös-program”- gondozók kezdeményezésére létrejött, önkéntességre alapuló szakmai csoport, mely kilépve hagyományos szerepköréből kreatív, belülről motivált szerepet vállal a sérült emberek magas szintű ellátásában, magasabb szintű kompetenciát elvárva, nagyobb egyéni felelősséget vállalva
-
A súlyosan, halmozottan sérült ellátottak számára új foglalkoztatási struktúra biztosítása által
Felerősödött a szektoron belüli továbbképzés igénye . Az új sikeres programok országos konferencia keretében való bemutatása felkeltette a szakmai érdeklődést, szakmai műhelymunkák sora követi a projekt megvalósítását.
A csereprogramok kiteljesedését mutatja a német szakmai csoport magyarországi látogatása. A kedvezményezettek által bonyolított program megismétlése, a célok azonossága, a módszerek átvétele mutatja a Leonardo da Vinci program keretében megvalósított projekt sikerét, életképességét.
A németországi tanulmányút tapasztalatai azt mutatták, hogy a megváltozott munkaképességű személyek rehabilitációs célú foglalkoztatásának átalakítására a szociális szolgáltatások keretein belül lehetőség van. Nem szükséges egy teljesen új, elkülönített szervezeti forma létrehozása, a szakmai munka hozzákapcsolható a meglévő szolgáltatásokhoz.
Az átalakítás leglényegesebb elemeit a következőkben látjuk:
-
Az eddigieknél differenciáltabb szolgáltató, támogató rendszert szükséges működtetni
-
A nagy létszámú bentlakásos, ápoló-gondozó intézmények fokozatos modernizációja szükséges korszerű lakóotthonok kialakítása, a nappali ellátások minél szélesebb körű megszervezése mellett
-
A szociális ellátás rendszerén belül elengedhetetlen a fogyatékkal élő személyek foglalkoztathatóságának növelése, a foglalkoztatás bővítése
-
Meg kell alkotni a rehabilitációs foglalkoztatás jogszabályi hátterét, mely az intézeti foglalkoztatás átrendeződését, új foglalkoztatási formák modellezését segíti elő. Ezen belül koncepcionálisan meg kell változnia a célszervezetekre vonatkozó szabályozásnak, mely változtatás nem „kizárást”, hanem a célhoz igazodó megújulást hordoz magában
-
Piacképes termékek előállítása szükséges a „munka” folyamatos biztosítása mellett
A fogyatékossággal élő emberek esélyegyenlőségi törvényben meghatározott jogainak érvényre jutása, a Fogyatékosságügyi Program végrehajtása során a szociális foglalkoztatási integráció magvalósulásának elősegítése kiemelt feladat.
A fogyatékossággal élő emberek számára biztosítani kell:
- komplex állapotfelmérést rehabilitációs alkalmassági vizsgálat keretében
- személyre szabott, egyéni szükségletekre, képességekre és készségekre épülő fejlesztési tervet
- a szükséges mentális, szociális, képzési, foglalkoztatási tevékenységek tervét, a megvalósítás lehetőségét
- fejlesztő, felkészítő foglalkoztatást ( készségek és technikák elsajátítása, melyek felajánlhatók a munkáltatók felé)
- integrált foglalkoztatási formába való átkerülés lehetőségét ( az intézményekben felkészítettek védett, félig védett majd nyílt munkaerőpiacra történő mobilitása)
Tordas, 2005.05.30.